Fedezzük fel hazánkat Baja
Egyre jobb az idő, melegebben süt a nap. Sajnos még össze- visszaság jellemzi az életünket a járvány helyzet miatt, és sokan nem tudjuk merjünk e a nyaralásra gondolni, vagy foglalni.
Hazánk is bővelkedik látni valóban és aki nem mer, vagy nem akar idén külföldre utazni annak ajánlom figyelmébe a rövid sorozatot a teljesség igénye nélkül.
Elsőként Baja városát, és ott foglalható szállással, látnivalóval.
Séta a városban
Baja csodálatos természeti kincsekkel megáldott város, ez adja az egyik vonz erejét. A Duna és mellékága, a Sugovica a vízi sportok, a kirándulások, a horgászat kedvelőit csábítja el. A bajai halászlét és a környék borait pedig évről évre sok ezren kóstolják meg a halfőző fesztiválon és a vendéglőkben. A városban mintegy negyven műemlék- és városképi jelentőségű épület kínál látnivalót. A negyvenezer lakosú város évszázadok óta a magyar, a német, a szerb és a horvát nemzetiségek közös otthona. A sokszínűség a bajai épületeken és a hagyományokban is érezhető.
Tegyen egy sétát a városban.
Szentháromság tér
A velencei Szent Márk térhez hasonlítják Baja főterét. A turisták egyik legmaradandóbb emlékképe a négylevelű lóhere alakban kövezett tér, melynek nyugati oldala gyönyörű kilátást nyújt a Sugovicára és a szemközti Petőfi-szigetre. A városképi jelentőségű műemlék épületekben számos szálloda, üzlet, kávézó és a turisták információs irodája működik. A jellegzetes bazaltkockákkal borított tér egykor piacok, vásárok színtere volt, míg ma a városi fesztiválok, programok kapnak itt helyet.
A Szentháromság térről nyílik a 2010-ben Rózsavölgyi Márkról elnevezett hangulatos kis udvar, mely a csárdás szülőatyjának, valamint a 2010-ben Baján felállított csárdás Guinness-rekordnak állít emléket.
Szentháromság-szobor
A szobor a Szentháromság tér közepén áll. Baja egyik legrégibb, XVIII. századi, késő barokk stílusú műemléke. A várost sújtó nagy pestisjárvány emlékére az 1750-es években állították. A szobrot 1881-ben felújították (ifj. Dunaiszky Lőrinc?) és áthelyezték a mai helyére. 2000-ben újították fel ismét. A négy evangélista felett Mária szobra áll, az oszloppillér tetején pedig a Szentháromságot megjelenítő alkotás található. Lépcsős alépítményén kétrészes talapzat, visszalépcsőződő lábazattal, osztó- és zárópárkánnyal. Az alsó rész nyolcszögletes, négy sarkán hasábokkal bővítve, a hasábokon az evangélisták szobrai. A felső rész szintén nyolcszögletű, a szobrok közötti oldalakon bemélyedő tükrökkel.
A szobor eredetileg az egykori Grassalkovich-palota (mai városháza) előtt állt, míg az akkori uraság 1793-ban át nem helyeztette a szobrot mai helyére.
Szentháromság-szobor
6500 Baja, Szentháromság tér
Városháza – Grassalkovich-palota
A Sugovicára néző, reneszánsz, olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. A régi kastélyt Patanichich Gábor kalocsai érsek építtette, aki 1733-1745-ig volt Bács megye főispánja. A kastély 1750-től állt a Grassalkovich család tulajdonában egészen a múlt század végéig. 1862-ben a város megváltotta magát a földesúri függéstől, az épület a városé lett. A millennium évében, 1896-ban építették át historizáló, neoreneszánsz stílusban – ennek emlékét őrzi az aulában elhelyezett tábla. A gyönyörű, vörös márványból faragott, a család címerével díszített kandalló a múzeumban látható.
A lépcsőházban található szép, festett ablak az első emberpárt, Ádámot és Évát ábrázolja városi címerrel.
A városháza udvara nyári estéken komoly-, illetve könnyűzenei koncertek színhelye (Városházi esték című sorozat).
Városháza – Grassalkovich-palota
Tóth Kálmán tér
A belváros szívében áll a bajai születésű költő és író, Tóth Kálmán (1831-1881) egész alakos bronz szobra, Bezerédy Gyula 1894-es alkotása. A költője több verséből lett „népdal”. Szerkesztette a Hölgyfutárt, írt színdarabokat. 1865-ben megválasztották Baja országgyűlési képviselőjének, mely pozícióját négy ciklus erejéig meg tudta őrizni. Legfontosabb politikai sikerei közé tartozott, hogy városának járási jogokat harcolt ki, továbbá megalapíttatta az Eötvös József Főiskola elődjét. Javaslatára csatlakoztatták Baját a vasúthálózathoz. Munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Baja a XIX. század végére a térség gazdasági, közigazgatási, szellemi és kulturális központja lett.
Ezen a téren állt egykoron a város híres szülöttje, Türr István szülőháza. A régi földszintes piciny épületre ma már csak egy tábla emlékezetet. A régi szülőház a Tóth Kálmán szobor mögött található épület helyén állt.
Türr István Emlékmű
Baján született1825-ben Türr István, aki 16 éves korától az osztrák megszállás alatt lévő Lombardiában szolgált. A magyar szabadságharc hatására az olasz forradalom mellé állt. Magyar légiót szervezett, később Garibaldi oldalán harcolt. A kiegyezés után hazatérve az ország kulturális és gazdasági felemelkedéséért fáradozott. Nevéhez fűződik a Sugovicát a Ferenc-csatornával összekötő átvágás, ő indította el a Korinthoszi- és a Panama-csatorna építését.
A Duna-parton, a Sugovica torkolatánál áll a róla elnevezett emlékmű, amelyből szép kilátás nyílik a szintén az ő nevét viselő Duna-hídra, továbbá a hajóútra és a szemben lévő gemenci erdőre. A kilátó korlátjára az utóbbi években, a pécsi lakatfalhoz hasonlóan, sokan helyeznek el lakatokat barátságuk, szerelmük vagy Baján töltött éveik emlékére. A kilátó mellett kávézó és játszótér várja a kikapcsolódni vágyókat. Itt található továbbá a 2011-ben civil összefogással épült mini skanzen halászkunyhókkal és a hozzá tartozó kemencével.
A Sugovicán átívelő, 1982-ben épült közúti híd köti össze közvetlenül a belvárossal a korábban Kis-Pandúr-szigetnek nevezett területet. Keleti oldalról a Sugovica, nyugati oldalról a Türr István-átvágás vize határolja. Eredetileg a Pandúr-sziget északkeleti része volt. A Ferenc-csatorna tápcsatornája, a Baja-bezdáni tápcsatorna építése során (1870-1875) a csatorna vonalát folytató Türr István-átvágással választották le a nagy szigetről.
A sziget a város kedvelt üdülőterülete, amely számos rendezvénynek ad otthont. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek sokasága és sportuszoda is található itt. A vízparton több száz csónakház, üdülők és vízitelepek sorakoznak; számos helyen lehet kajakot, kenut bérelni, fürdőzni vagy horgászni. A szigetet körülölelő Duna-ág, a Sugó a horgászat és a vízi sportok kedvelői számára ideális, míg homokos partját a strandolók kedvelik. Ám a sportélet nem korlátozódik a vízi sportokra: a szigeten teniszpálya is található, illetve kerékpározásra, sétálásra is alkalmas.
A város honlapján , / amit én is segítségül használtam/ https://www.baja.hu/index.php/turizmus/varosunk/latnivalok/belvarosi-korut
még több információt tudhatunk meg erről a csodálatos helyről.
Nem lenne teljes az írásom, ha szállás foglalásra nem adnék tájékoztatót. Íme néhány ajánlat:
Érdekel a kedvezőbb ajánlat ? Írj, küldj elérhetőséget, és tájékoztatlak!
